Azok a csodálatos gyöngyök

Június hónap drágaköve vagy születési köve a gyöngy - noha a szó szoros értelmében nem "kő", mégis jellegénél fogva ebbe a kategóriába soroljuk. Ha szeretnél többet megtudni erről a csodáról, amely az egyetlen olyan drágakő, amelyet egy élőlény alkotott, akkor olvasd el az alábbi bejegyzésünket.

„A gyöngy a drágakövek királynője és a királynők drágaköve” Grace Kelly

Hogyan lehetséges, hogy Pierre Cartier párizsi ékszerész a New York-i Fifth Avenue-n egyetlen gyöngysorért vásárolhatta meg azt az ingatlant, amelyben üzletét megnyitotta?

A gyöngy minden korban a legértékesebb drágakövek egyike volt. Egyes ritka igazgyöngyök értéke a gyémántokét is túlszárnyalta. A gyöngy valójában egy természetes anyag, és csodálatos formái és pompás színei miatt évezredek óta ékszereink egyik legkedveltebb és legnemesebb alapanyaga.

Az asztrológiában az ikrek jegy „drágaköve”. Nemességet, egyben melegséget és misztikus eleganciát jelképez. Viselője, mint a kagylóban rejtőzködő igazgyöngy, titokzatos és ismeretlen, bölcs és nemes. Az igazgyöngyöket a drágakövek „kaviárjának” is nevezik, hiszen az egész világon, minden korszakban a luxus, elegancia, kifinomultság és a jó ízlés szimbóluma volt a gyöngy - és ez ma sincs másképp.

Bár sosem teljesen kerek és gömb alakú, mégis ez a természet alkotta kincs az emberiség történetének egyik legtökéletesebbnek tartott ékszere.

Fotók: Utopia Jewels

Mi is az igazgyöngy, és hasonlóan értékes-e a tenyésztett gyöngy?

Igazgyöngynek azokat a gyöngyöket nevezzük, amelyeket a tengeri, esetleg édesvízi kagylókból nyerünk - azaz a halászott gyöngyöket. A tenyésztett gyöngy viszont olyan kagylóból származik, amelyet mesterségesen tenyésztenek: a szakemberek a kagylókba "beültetnek" egy kis mesterséges szennyeződést (nukleusz), amelyet védekezésül az állat gyöngyházkiválasztással körbenöveszt, így hozva létre a gyöngyöt.

Valójában a szó szoros értelmében vett igazgyöngyöt ma már szinte egyáltalán nem halásznak, a világ gyöngykereskedelmének 99%-a tenyésztett gyöngyökkel történik. Ennek oka, hogy a gyöngyhalászat rendkívül időigényes és megterhelő feladat volt - ráadásul csak a kihalászott kagylók elenyő része rejtett gyöngyöt, így aránytalanul nagy volt a gyöngyhalászat ökológiai lábnyoma. Azt, hogy természetes vagy tenyésztett gyöngy-e egy adott darab, röntgennel és komolyabb laboratóriumi vizsgálatokkal lehet megállapítani, melyeken látható a gyöngy centrumában a fentebb említett kis szennyeződés, ami köré a gyöngyház épült.

A gyöngytenyésztés Kokichi Mikimoto szabadalmaztatásával a XX. század első felétől indult ipari méretekben, noha Kínában már egy évezreddel ezelőtt kísérleteztek azzal, hogy apró Buddha-szobrocskákat erőltettek a kagylókba, amelyek védekezésképpen gyöngyházzal vonták be a betolakodókat. Az első jó minőségű tenyésztett gyöngyöket csak az 1920-as években mutatták be a nagyközönségnek.

Noha a gyöngytenyésztés nagyban megkönnyítette a gyöngyök piaci elérhetőségét, korántsem nevezhető egyszerű folyamatnak. A gyöngyök kinyeréséig 2-től akár több mint 10 év is eltelhet, ami alatt a gyöngyfarm számos veszélynek van kitéve. A tenyésztési idő elteltével sem lesz minden kagylóban gyöngy, és a kinyert drágakövek mind méretben, mind formájukat és minőségüket tekintve nagyon változóak lehetnek, amitől értékük is más és más. Emiatt egyes tenyésztett gyöngyök is rendkívül értékesek.

Fotók: Utopia Jewels

A gyöngyök típusai és értékük

A gyöngyöknek különböző típusai léteznek, különböző értékben. A legértékesebbek a legnagyobb méretű és egyben legszebb fényű déltengeri- és Tahiti gyöngyök.

A déltengeri gyöngyöket Ausztrália környékén tenyésztik, méretük meghaladja a 10 mm-t, sőt, akár a 20 mm-t is elérheti. Egy-egy gyöngy teljes mértékű kifejlődéséhez adott esetben 10 évnél hosszabb időre is szükség lehet. A déltengeri gyöngyök léteznek fehér/szürkésfehér, ritkán rózsaszínes és arany színekben.

Nagy méretűek még a szürke számos árnyalatában fellelhető - kékesszürke, zöldesszürke, vagy lilásszürke - Tahiti gyöngyök (8,5-18 mm), ezek hasonlóan magas értékűek. A „Gyöngyök Királynőjének” is nevezik ezt a fajtát, mivel természetes formájában is gyönyörű színe és fénye van, így nem is igényelne feljavító kezeléseket.

Az Akoya gyöngyök szintén sósvízi, de kisebb méretű (2-10 mm átmérőjű), és jellemzően valamilyen utólagos kezeléssel feljavított gyöngyök, számos színben, a fehértől a krémszínűn és rózsaszínűn át az aranyig.

Az édesvízi gyöngyök már kevésbé értékesek, sokféle alakban és méretben fellelhetőek, alacsony áruk miatt viszont nagyon népszerűek az ékszeriparban.

Hasonlóan gyémánthoz, a gyöngy értékét is több tényező határozza meg. A gyöngyök esetében ezek az alábbiak:

a méretük: a 10 mm-t meghaladó méretűek a legértékesebbek, és értékük a méret növekedésével exponenciálisan nő
a gyöngyház minősége: minél vastagabb és finomabb a gyöngyházréteg, annál értékesebb a gyöngy
a luszterük: a gyöngy „fénye” az egyik legfontosabb minőségi tényező, amely egyébként szorosan összefügg a gyöngyház minőségével
a formájuk: a gömb alakú gyöngyök a legritkábbak, és minél szabályosabb a gömb forma, annál értékesebb a gyöngy; ugyanakkor a körte alakú, vagy az amorfabb, ún. barokk gyöngyökből is készülnek gyönyörű és becses ékszerek
a felületük: mennyire sima a felületük, van-e rajtuk pötty vagy egyéb felületi hiba
a színük: noha befolyásolhatja egy-egy gyöngy árát, a szín szubjektív tényező, nincs ezzel kapcsolatban határozott útmutatás

A gyöngyök párosítása is befolyásolja egy-egy ékszer értékét. Egy nemesebb gyöngysor összeállítása hasonló méretű és minőségű gyöngyökből rendkívül nehéz feladat, és hasonlóan a színátmenetek összeállítása is. Egy nagyméretű ritkaságnál akár egy fülbevalóhoz való párosítás is kihívást jelenthet. Egy gyöngy ékszer értékét tehát ezek figyelembevételével kell meghatározni.

Fotó: Utopia Jewels

A gyöngyök ápolása

A gyöngy ékszerek csodálatosak, ám rendkívül érzékenyek! A gyöngy alkotóelemei szerves anyagok, ezért ki van téve a változásoknak, könnyen elveszítheti fényét és kiszáradhat. Ha azt szeretnénk, hogy gyöngyből készült ékszereink sokáig olyan szépek maradjanak, mint amikor hozzánk kerültek, a következőkre kell figyelnünk:

A gyöngyök érzékenyek a savakra, a kozmetikumokra és még a verejtékünkre is, így vigyázzunk, hogy ne kerüljön rájuk szappan, parfüm, krém, smink, és gyöngy ékszereinket napozáskor ne viseljük!
Mivel a felületük lágy és érzékeny, könnyen megkarcolódhatnak. Ezért úgy kell őket viselnünk és tárolnunk is, hogy ne kerüljenek fémmel érintkezésbe. Ajánlott gyöngy ékszereinket a többi ékszertől külön tárolni, leginkább egyesével, selyem zsákocskákban, vagy puha anyagból készült tasakban. Bőrt ne használjunk, mivel a benne levő csersav árt a gyöngy felületének, megfakítja azt.
Ne tegyük ki a gyöngyöket túl erős napfénynek, és ne tegyük hősugárzó közvetlen közelébe sem! A nap sugarai és a forró fűtőtest kiszáríthatja a külső gyöngyházrétegeket.

Tipp: viselés után, mielőtt eltesszük a gyöngyöket textilzsákjukba, töröljük le őket egy puha, száraz és nem karcoló kendővel, hogy az esetlegesen rákerült szennyeződéseket és kozmetikumokat eltávolítsuk.

Gyöngy-érdekességek

A görög-római mitológia szerint a szerelem istennője, Aphrodité (illetve Vénusz) tengeri kagylóból született - ez egyben a gyöngy születésének jelképe is.
Kleopátra állítólag egy felbecsülhetetlen értékű gyöngyöt oldott fel borban (illetve egyes leírások szerint ecetben), melyet ezután megivott, hogy lenyűgözze szerelmét, Marcus Antoniust (egy gyöngy 2-5 nap alatt oldódik fel, de azért ezt ne próbáljuk ki a gyakorlatban…).
A világ leghíresebb gyöngye a La Peregrina, vagyis „Zarándoknő” nevet viselő igazgyöngy, melyet 1579-ben találtak, amikor még a világ legnagyobbjának számított. Két évszázadon át spanyol koronaékszerként tartották számon, majd bejárta Franciaországot és Angliát, mígnem 1969-ben egy aukción Richard Burton 37 ezer dollárért meg nem vette feleségének, az ékszerrajongó Elizabeth Taylornak. A színésznő halála után 11 millió dollárért került új tulajdonosához.
A világ legnagyobb ismert gyöngye 34 kg-ot nyom és becsült értéke 100 millió dollár, tulajdonosa pedig egy Fülöp-szigeteki halász, aki egyelőre nem szándékozik eladni...

A gyöngy kortalan, és ismét nagyon divatos, különösen gyémántokkal és színes drágakövekkel kombinálva. Egyáltalán nem „nagymamáink ékszere”, sőt! A gyöngy mindenkinek jól áll: egy kis kereséssel és válogatással minden hölgy megtalálhatja a hozzá tökéletesen illő gyöngy ékszert. Bármilyen alkalomra viselhetjük, egyetlenegyet kivéve: esküvőn a menyasszonynak nem ajánlott, mert a babona szerint a gyöngy ékszer a könnyeket szimbolizálja, amelyeket majd a házasságban a leendő feleség hullatni fog. Ha menyasszonyok vagyunk, akkor viseljünk inkább briliánst, hiszen a gyémánt az örök szerelem és az állandóság szimbóluma.